Magyar Lovasterápia Szövetség Alapítvány

A lovasterápiás tevékenységhez kapcsolódó elvárásokat a "Lovasszolgáltató tevékenységről szóló 14/2008. (XII.20) ÖM Rendelet" tartalmazza.

Bozori Gabriella

Elvárások a lovasterápiával foglalkozó lovardákkal szemben

Bozori Gabriella: Lovasterápia- Gondolatok és vázlatok a gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna témaköréből
(Polu-Press Kkt. Székesfehérvár 2002 alapján)

A gyógypedagógiai lovaglás és voltizsáláshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek


I. Személyi feltételek (minimum szint)

1.A lovasterapeuta– (gyógypedagógiai lovaglás és voltizsálás oktató)

A csoport szakmai vezetését egy olyan gyógypedagógusnak kell ellátni, aki speciális képesítéssel, a gyógypedagógiai lovaglás és voltizsálás oktatói végzettséggel rendelkezik, melyet a Magyar Lovasterápia Szövetség által szervezett akkreditált pedagógus továbbképzési program keretében szerzett meg.

Ő felel egy személyben a sérült lovasért, a lovakért és az egész csoport munkájáért.

Ismernie kell a leendő lovas sérülésének, fogyatékosságának típusát, károsodásának mértékét, fizikai állapotát, terhelhetőségét.

Feladata az előzetes felmérések, vizsgálatok elvégzése a terápiás munka megkezdése előtt.

Az ő feladata a fogyatékos személy lovasterápiájához szükséges nyilatkozatok, orvosi javaslatok beszerzése, valamint összegyűjtése.

A leendő lovasok előzetes felmérése után, ha szükséges konzultáljon a megfelelő szakemberekkel: orvos, szomatopedagógus, gyógytornász, pszichológus, akik szakmai tanácsaikkal segítik a terapeuta munkáját. Véleményük segíti a gyógypedagógust abban hogy reális, megvalósítható célokat tűzzön a sérült lovas elé.

Az előzetes vizsgálatok, tapasztalatok alapján a meghatározott célokat figyelembe véve egyéni fejlesztési tervet készít a terápiában résztvevő gyerekek, fiatalok számára.

Felelős a lovasok fejlődéséért, a jó közérzetéért és biztonságáért.

Rendelkezzen pontos ismeretekkel lovasainak képességéről, kommunikációs szintjéről.

A terapeuta felelős a lovak, a lovasok, és a segítők megfelelő elosztásáért. Ehhez nélkülözhetetlen a lovak ismerete is.

Biztosítsa, hogy a lovaglásra használt terület jó állapotban legyen, és mentes legyen a különböző zavaró tényezőktől.

Felelős azért, hogy a lovak alkalmasak legyenek a feladatra, megfelelő kondícióval és kiképzettséggel rendelkezzenek, valamint felszerelésük kifogástalan állapotú legyen.

 

2.A segítők

A terapeuta feladata gondoskodni arról, hogy megfelelő számú és felkészültségű segítő álljon rendelkezésre a terápiás foglalkozások során. A Magyar Lovasterápia Szövetség évente indít segítő képzést, mely elméleti és gyakorlati vizsgával zárul. Amennyiben a segítő nem rendelkezik ezzel a képesítéssel, akkor a terapeuta feladata a segítők kiképzése a teamben végzendő munkára.

A segítő ismerje a sérült lovasokat, azok fogyatékosságát, állapotát.
Ismerje a lovakat.
Legyen tisztában a konkrét feladataival a terápiás foglalkozás előtt, alatt és után.
Legyen tájékozott a lovardában, ismerje a használt speciális és egyéb felszereléseket, eszközöket, valamint azok helyét.
Tudjon hatékonyan együttműködni a terapeutával és a team többi tagjával.

3.A ló vezetője

A legideálisabb, ha a ló vezetője egy lovas szakember, aki ismeri a ló természetes ösztöneit, érzékelését, reakcióit és képes hozzáértően kezelni akkor is, ha az váratlanul reagál valamire.

Felelős a ló megfelelő felszereléséért, a szerszámok jó állapotáért, tisztaságáért, valamint a foglalkozás alatt a ló vezetéséért.

 

4.Egyéb szakemberek, akik részt vesznek a terápiás munkában (az alább felsorolt szakemberek megléte az optimum szintet képezi)

a. Gyógytornász

Ahol halmozottan sérült, vagy mozgássérült lovasokkal foglalkoznak, elengedhetetlen a gyógytornász közreműködése a lovasterápiában. A gyógytornász, vagy foglalkoztató terapeuta is fontos tagja a teamnek, hiszen speciális szaktudással és tapasztalattal rendelkezik. Mielőtt egy gyógytornász csatlakozik egy csoporthoz, érdemes alaposan megismerkednie a lovakkal, a normál lovaglással és a lovasterápiával.

Segítséget és tanácsot ad a gyógypedagógusnak, a segítőnek és a lovasnak.

Közreműködik a lovas előzetes mozgás - felmérésében.

Segíti a távlati és a rövid távú célok, valamint feladatok meghatározásában.

Segíti értelmezni az orvosi diagnózist, valamint azt, hogyan érinti ez a lovast a gyakorlatban.

b. Pszichológus

A terápiás teamnek segíti a pszichológus is alkalomszerűen tanácsadóként egy-egy problémás esetben. Segíthet magatartásproblémás, érzelmi-akarati problémákkal küzdő lovasokkal kapcsolatban , a depressziós kórképet mutató, vagy autista lovasoknál, a deviáns, aszociális, vagy antiszociális fiatalokkal kapcsolatban felmerülő problémák esetén.

c. Orvos

Fontos, hogy minden terápiás csoportnak kapcsolata legyen különféle szakorvosokkal, vagy legyen olyan saját orvosa, aki szorosan együttműködik a gyógypedagógus-terapeutával. Az orvos legfontosabb feladata: a diagnózis, saját vizsgálatai, valamint a lovas korábbi leletei, zárójelentései, anamézise alapján indikáció illetve kontraindikáció megállapítása a lovasterápia szempontjából. A sérült gyermek, fiatal vagy felnőtt csak írásos orvosi javallat alapján vehet részt a lovasterápiában, annak bármely ágáról is legyen szó.

c. Lovas szakember

A lovas szakember felelőssége az egyik legfontosabb feladata a terápiás munkára alkalmas ló kiválasztása, megismerése, alapképzése, majd speciális kiképzése és folyamatos tréningje. Ehhez nélkülözhetetlen a lovas oktatói, a belovagló, vagy ennél magasabb szintű végzettség.

Neki kell gondoskodni arról, hogy a ló megfelelő fizikai és lelki állapotban legyen. Figyelemmel kell kísérni a ló megfelelő elhelyezését, ellátását, takarmányozását, gondozását. Felelős azért, hogy a szükséges védőoltást (féregtelenítés stb.) megkapja, gondoskodjon a körmölésről, patkolásról. Tervezze meg a ló heti programját, edzését, képzését, mozgatását, nyereg alatt, futószáron, terepen, emellett kísérje figyelemmel azt is, hogy megfelelő mennyiségű pihenő idő álljon a ló rendelkezésére. Betegség, vagy sérülés esetén felelős az állatorvosi ellátás biztosításáért.

 

Terapeuta képzés

A lovasterapeuta képzés jelenleg hippoterápia valamint gyógypedagógiai lovaglás és voltizsálás szakágon folyik akkreditált pedagógus továbbképzési program keretében. (Jelenleg kidolgozás alatt áll a pszichológusok képzési programja.) A jelentkezés feltételei a gyógypedagógiai lovaglás és voltizsálás szakágon:

- bármely szakos gyógypedagógiai tanár-terapeuta diploma

- az MLTSZ által elfogadott alapfokú lovaglástudást bizonyító vizsga

A képzés elméleti és gyakorlati modulokat tartalmaz:

A modul: elméleti alapismeretek

B modul: elméleti kiegészítő ismeretek

GYP1 modul: elmélet a gyógypedagógiai lovaglás és voltizsálás, fogyatékosság specifikus módszertana.

GYP2 modul: gyakorlat (hospitálás, saját élményű gyakorlat, terápiás gyakorlat sérült gyermekkel, egyéni fejlesztési terv stb., videó elemzések, lovaglási gyakorlat)

A kilépés feltételei:

- záróvizsgán az írásbeli dolgozat szóbeli megvédése

- MLTSZ által meghatározott gyakorlati vizsga:      - gyakorlati vizsga pácienssel

- futószáras vizsga

- lovasvizsga: DRA IV-es, és DRA III-as fokozat

Amennyiben egy lovarda szeretne bekapcsolódni a terapeuta képzésbe, mint gyakorlati hely, ezt jeleznie kell az MLTSZ -nek, mint a képzési program alapítójának és indítójának. Az MLTSZ által kijelölt bizottság a lovarda megtekintése, a meglévő feltételek, a szakemberek, a speciális eszközök, a felszerelések, a sérült lovasok száma, és a velük végzett fejlesztő munka minősége, valamint rendelkezésre álló lovak száma és képzettségi szintje alapján dönt arról, hogy alkalmas-e erre a lovarda.

Parasport:

Amennyiben egy lovarda szeretne bekapcsolódni a parasportba, a személyi feltételeket tekintve követelmény a lovas oktatói, vagy középfokú lovas edzői végzettséggel rehabilitációs sportoktató megléte. A lovak száma és a lovak képzettségi szintje is fontos ebben az esetben.

 

II. A terápiás ló

1.A terápiában dolgozó lovak kiválasztásának szempontjai

A lovakat körültekintően kell kiválasztani egy olyan szakembernek, aki jól ért hozzájuk, de jól ismeri a fogyatékos lovasok igényeit és szükségleteit is. A legfontosabb szempont, hogy a ló kedves, nyugodt, jó vérmérsékletű legyen. A lónak megbízhatónak és kiegyensúlyozottnak kell lenni mindenkor.

Méretük: a lovak kiválasztásánál figyelembe kell venni a felépítésüket, és méretüknek alkalmazkodnia kell a lovasok egyéni igényeihez. A ló mozgása legyen ép, egészséges, lábsorrendje minden jármódban legyen tiszta.

Legjobban a 120-150 cm marmagasságú lovakat tudjuk használni a gyermekekkel való terápiás munka során.

Nemét tekintve legalkalmasabb a herélt. Általában nyugodtak, jól leHet velük dolgozni. A kancák is megfelelőek lehetnek, de a sárlás, ivarzás időszakában előfordulhat magatartásuk megváltozása, ilyenkor általában nehezebben kezelhetőek, makacsabbak. A mének kiszámíthatatlan viselkedésük miatt nem alkalmasak a terápiás munkára.

Koruk: öt évnél fiatalabb lovat ne használjunk, mert a túl fiatal ló élénk vérmérséklete, játékossága, esetleges ijedezése miatt nem megfelelő a terápiás munkára.

Vérmérséklet és munkakedv: fontos, hogy könnyen lehessen vezetni, szívesen dolgozzon, tudjon nyugodtan állni, amíg a le- és felszállás zajlik. Amelyik ló ezeket a követelményeket nem tudja teljesíteni az nem alkalmas a terápiás munkára. A rossz kondíció letargiát, kedvtelenséget eredményezhet, de ezt ne tévesszük össze az igazi nyugodtsággal.

A harapós, rugós, csiklandós, rosszindulatú, kiszámíthatatlan ló eleve alkalmatlan erre a munkára, hiszen az ilyen ló veszélyezteti a sérült lovas biztonságát.

 

2.A terápiás ló munkája és speciális kiképzése

Alapkiképzés: fontos, hogy a terápiás munkában használni kívánt ló nyereg alatt mindhárom jármódban dolgozzon megfelelően mindkét kézre, legyen képes nyújtani és rövidíteni a lépéshosszt, megfelelően dolgozzon egyedül és osztályban is.

Speciális kiképzés: fontos, hogy engedjék magukat ápolni, tisztítani, nyugodtan álljanak, míg a lóápolás, szerszámozás, lóra szállás zajlik. Viseljék el, hogy egyszerre többen is vannak körülöttük.

Meg kell tanulniuk szorosan odaállni a rámpa mellé. Hozzá kell szokniuk a segítők jelenlétéhez mindkét oldalon, meg kell szokniuk a tolókocsit, járókeretet, botokat és azokat a felszereléseket, játékokat, amiket használnak a foglalkozáson (labdák, karikák, vödrök, kosarak, dobozok, kendők, sálak, bóják, oszlopok, botok, egyéb játékok, valamint speciális felszerelések). A lovat fel kell készíteni váratlan zajokra, hangokra, kiabálás, hangos nevetés, sikoltás.

Meg kell ismertetni vele a használt eszközöknek nem csak a látványát, de a hangját is (pl. a labda esése, műanyag játékok és egyéb eszközök zörgése).

Fontos, hogy a ló teste sehol ne legyen érzékeny, csiklandós. Szokja meg, hogy a lovason kívül különböző színű és anyagú tárgyak is hozzáérhetnek. Szoktassuk hozzá, hogy a lovas változatos testhelyzetekben ülhet, feküdhet, térdelhet rajta, valamint több gyerek is ülhet a hátán egyszerre. A zavaró körülményekre nem szabad idegesen reagálnia.

A további speciális tréning része a szóbeli utasításra, vagy hangjelzésre történő engedelmesség megtanulása. Futószáron a ló mindhárom jármódban egyenletesen, ütemesen haladjon. Reagáljon mind a hangra, mind az ostorra. Akkor is a megkezdett jármódban haladjon tovább, ha a terapeuta a lovashoz beszél. Futószáron engedelmeskedjen a lépés, ügetés, vágta, állj vezényszavaknak.

A terápiában dolgozó lovak kiképzéséről ide kattintva olvashat bővebben. 

 

III. Alapfelszerelések és speciális eszközök

 

1.A lovak alapvető felszerelései (minimum szint)

- a lónak megfelelő kantár, megfelelő zablával

- legalább egy (a lóra illő) nyereg, kengyellel

- lovagló pálca

- kikötő

- futószár

- hosszúszár

- futószárazáshoz megfelelő méretű ostor

- futószáras heveder

- ínvédők, fáslik

- nyeregalátét, nyeregpárna

- vezetőszár

- kötőfék

- lótakaró

- minden lónak saját lóápoló felszerelése (vakaró, szőrkefe, sörényfésű, gyökérkefe, szivacs, patakaparó)

- a felszerelések (nyergek, kantárak stb.) hibátlanok, ápoltak legyenek

 

2.Speciális felszerelések, eszközök (optimum szint)

Ezeknek a fajtái a lovasok szükségleteitől függnek.

- merev kapaszkodós vastag voltizs heveder, megfelelő szivacs, filc, vagy báránybőr alátéttel, vagy nyereg kapaszkodóval ellátva

- speciális nyereg/ western nyereg

- nyereghez rögzíthető kapaszkodók

- nyakszíj

- speciális szárak: létrás, hurkos, facsapos, csúszásmentes, színes szárak

- speciális kengyelek: Devonshire csizma, önkioldó gumis, speciális kengyel

 

3.A lovas felszerelése (minimum szint)

- megfelelő kényelmes ruházat a lovagláshoz

- sarokkal ellátott cipő, ha kengyelt használnak

- a gyógypedagógiai voltizshoz puha, vékony talpú cipő

- minden lovasnak megfelelő mérető kobak/fejvédő a lovagláshoz

- a voltizshoz nem kell kobak illetve egyéni elbírálás alapján a terapeuta dönt

 

4.Felszállóhely

A lovak és a lovasok méretének megfelelő rámpa, vagy felszálló dobogó (a kettő közül az egyik követelmény)

a. Felszálló dobogó

Hasznos lehet, ha felnőtteket, nagyobb súlyú lovasokat lovagoltatunk, vagy ha magasabb lóval dolgozunk. Ez egy stabil emelvény, amely készülhet fából. A mérete eltérő, de általános szabály, hogy a dobogó elbírjon legalább három felnőtt embert, tehát kb. 1,30m x 1,30m méretű legyen a teteje. Az egyik oldalon lépcsőfokok vezetnek fel rá, ezek maximum 20 cm magasak legyenek. A lépcsőfok mérete akkora, legyen, hogy a lovas mellett a segítők is elférjenek rajta. Fontos, hogy a fokok peremén csúszásgátló szegély legyen. A dobogó másik oldalán kerekes megoldást lehet alkalmazni, ez könnyebbé teszi a mozgatását, elhelyezését.

b. Felszálló rámpa

A rámpák a tolókocsival közlekedő lovasok mozgását teszik könnyebbé. A rámpa emelkedése ne haladja meg a 15 fokot, mert különben túl meredek lesz. Hosszúsága minimum 8 méter, felülete csúszásmentes, teteje legalább 1,50m x 1,50m legyen. Jó, ha az egyik oldalán van korlát. Mind a rámpán, mind a felszállóhely szélén legyen perem, melynek magassága 3-5 cm legyen legalább.

A rámpát mindig a lovagló helyen kívül kell elhelyezni, lehetőleg úgy, hogy onnan egyenes vonalban lehessen indulni a lovagló hely felé.

 

 

IV. A lovaglási hellyel és az istállóval kapcsolatos elvárások (minimum szint)

 

1.Lovaglási hely

A lovasterápiás foglalkozáshoz száraz, sík, zavaró körülményektől mentes helyre van szükség. A terület füves vagy homokos felszínű legyen, vagy olyan felületű, ami megfelel a lovaknak. Fontos, hogy a területen lehetőleg megoldott legyen a vízelvezetés és szükség esetén a pálya locsolása.

Területe lehetőleg 20m x 40m, mely megfelel a díjlovas négyszög előírt méretének. A pályán legyenek pontosan feltüntetve a díjlovaglásban használatos betűk. Az igényelt terület nagysága mindig a lovasok illetve a lovak számától függ. A terápiás munkához elegendő ennek a területnek a fele is egy 20m x 20méteres terület. A gyógypedagógiai voltizsáláshoz is elegendő egy ugyanekkora terület, hiszen itt egy futószáras körnek kell elférnie. A szabadban való lovaglás is mindig bekerített helyen, karámban történjék. Ahhoz, hogy egész évben folyamatosan dolgozhassunk legalább egy 20m x 20 méteres fedett lovaglási helyre van szükség a téli időszakra.

 

2.Az istálló

- tiszta, világos, szellős, de nem huzatos bokszokkal, megfelelő etetőkkel és önitatókkal, lehetőleg zárható tolóajtókkal (vagy más fajta biztonságos ajtókkal)

- a bokszok mérete legalább 3,50m x 3,50 méter legyen

- a lovak felszereléseinek, szerszámainak külön, lehetőleg zárható hely (nyerges nyeregtakarókkal, kantártartókkal, polcok a lóápoló felszereléseknek és egyéb eszközöknek

- patamosó folyóvízzel

- lóápoló hely, ahol ki lehet kötni a lovat

- zabos helyiség, szénatároló

 

3.Karám

- ennek mérete a lovak számától függ

- legyen benne a lovaknak szénázó és víz

- lehetőleg legyen legelő terület

Fontos, hogy az istálló, a lovak felszerelésére és tisztítására alkalmas hely és a lovaglási hely közel legyenek egymáshoz, hogy a gyerekek aktívan részt tudjanak venni a lovak ápolásában, gondozásában. Fontos szempont, hogy az istálló, annak környéke, valamint a lovaglási hely tiszta, ápolt legyen. Az istállóban és környékén legyen rend.

 

4.Szociális helyiségek

- öltöző asztalokkal, szekrényekkel, padokkal, fűthető mosdó, toalett, mozgássérült WC széles ajtóval, kapaszkodóval, alacsonyan lévő kilinccsel és villanykapcsolóval küszöb nélkül

- zuhanyzó, melyet mozgássérült lovasok is tudnak használni

- pihenő, várakozó hely, mely lehet a szabadban egy elszeparált (lehetőleg fedett) területen ülőkékkel, asztalokkal, padokkal vagy teljesen zárt helyen egy épületben.